Hogyan épülnek fel a sínelemek

A TRAX3D-ben minden sínelem néhány szám. Egy kitérő nem kép, hanem leírás: ennyi milliméter egyenesen, aztán egy ekkora sugarú ív ennyi fokon át. Ez az oldal minden elemfajtára felsorolja, melyek ezek a számok, és hogyan alkotják az elemet. A rajzok a sínkönyvtárak valódi elemeiből készültek.

Hogyan olvasd a rajzokat

• Felülről nézel. Az elem a 0. csatlakozásnál kezdődik, a gyűrűs pöttynél, és jobbra fut.
• A színes vonal a vágány tengelye, alatta a szürke sáv az ágyazat.
• Minden résznek saját színe van: kék az elülső egyenes, narancs az ív, lila egy második ív, zöld a hátsó egyenes.
• A számozott pöttyök a csatlakozások, ahová a következő elem kapcsolódik.
• A hosszak milliméterben, a szögek fokban vannak.

A bal és a jobb a 0. pontból, az elem mentén nézve értendő. A könyvtárban a d: true azt jelenti, hogy egy ív balra fordul; d nélkül jobbra. A rajzokon a bal felfelé van.

A 0. csatlakozás mindig az elem origója: ott fekszik, és akörül fordul. Hogy a többi pont hogyan számozódik, az az elemfajtától függ, és lent szerepel.

Egyenes (L)

• Az l a hossz.

Két csatlakozás: 0 az elején, 1 a végén.

Ív (C)

• Az r a sugár, a tengelyig mérve.
• Az a az ív szöge, fokban.

Egy ívnek nincs iránya. Fektesd fordítva, az 1. ponttal elöl, és a másik irányba hajlik. Ezért nincs egy ívnek d-je.

Kitérő (S)

Egy kitérő egy vagy több ág, amelyek mind a 0. pontnál, a csúcsnál kezdődnek. Minden ág egy útvonal a kitérőn át, és legfeljebb négy egymást követő részből áll: egyenes, ív, ív, egyenes.

• Az l0 az elülső egyenes.
• Az r, az a és a d az utána következő ív: sugár, szög és irány.
• Az r2, az a2 és a d2 egy második ív közvetlenül az első után. Más sugara lehet, és másik irányba hajolhat.
• Az l1 a hátsó egyenes.

Bármelyik rész hiányozhat. Az első ág neve def[0], és az 1. csatlakozásnál ér véget, a második def[1] a 2.-nál, és így tovább.

Egy közönséges kitérő

A Märklin 2262-nek két ága van. Az első csak egy 168,9 mm-es egyenes, a második csak egy 424,6 sugarú, 22,5°-os ív balra. Amit egy bolt bal kitérőnek hív, az a könyvtárban egyszerűen egy d: true ág.

Hármas kitérő

A hármas kitérő semmi különös: egyszerűen három ág. A Fleischmann 6157-nek van egy 200 mm-es egyenes ága és két 647 sugarú, 18°-os íve, egyik jobbra, másik balra. Ez négy csatlakozást ad: a csúcsot és három kijáratot.

Íves kitérő

Íves kitérőnél mindkét ág ugyanarra hajlik. A Märklin M 5141 erre példa: az egyik ág már az elejétől egy 360 sugarú, 30°-os ív, a másik előbb 77,4 mm-t fut egyenesen, majd ugyanazt az ívet írja le. A két útvonal így egymás mellett végződik, ugyanarra nézve, ezzel az egyenessel eltolva.

Egy másik program ugyanazt az elemet másképp írhatja le, és mégis ugyanoda érkezhet. Az XTrkCAD a 5141 belső útvonalát 16,5 mm egyenesként, egy 298,5 sugarú, 30°-os ívként és ismét 16,5 mm egyenesként írja le. Mindkét változat 180,0 mm-rel előrébb és 48,2 mm-rel oldalt végződik, ugyanarra nézve. Ami csatlakozik hozzá, annak ez nem számít; csak a kitérőn belüli vonal fekszik kicsit másképp.

Kereszteződés (X)

A kereszteződés két egymást keresztező egyenes vágány. A vonat csak egyenesen haladhat át rajta.

• Az l az első vágány hossza, a 0. ponttól az 1.-ig.
• Az l2 a második vágány hossza, a 2. ponttól a 3.-ig.
• Az a a kettő közötti szög.
• Az x az, hogy a keresztezési pont hol van az első vágányon, a 0. ponttól mérve. x nélkül a közepén.
• Az x2 az, hogy a keresztezési pont hol van a második vágányon, a 2. ponttól mérve. x2 nélkül szintén a közepén.

Angolváltó (K)

Az angolváltó pontosan úgy fekszik, mint egy kereszteződés, ugyanazzal a négy csatlakozással ugyanazokon a helyeken. A különbség az, hogy a vonat átválthat az egyik vágányról a másikra, a kettő közötti íven át.

• Az l, az l2, az a, az x és az x2 ugyanazt jelenti, mint a kereszteződésnél.
• A slip megmondja, mely ívek vannak: 1 a 0. ponttól a 3.-ig vezető útvonal, 2 a 2. ponttól az 1.-ig vezető, 3 mindkettő. Ha nem mond semmit, kettő van: kettős angolváltó.

Ezeknek az íveknek a sugara sehol sincs a könyvtárban, és nem is kell. Egy ívnek mindkét végén pontosan a saját vágányával egy vonalban kell kilépnie, és ezt csak egy kör teszi. A sugara r = (l / 2) / tan(a / 2).

A Märklin 2260-nál, l = 168,9 és a = 22,5° mellett ez 424,6 mm: pontosan az a sugár, amelyet maga a Märklin megad.

Kettős vágánykapcsolat (D)

Két párhuzamos vágány mindkét irányú átkötéssel, a kettő középen keresztezi egymást. Ollós átkötésnek is hívják.

• Az l a hossz mindkét vágány mentén.
• A spacing a két vágány tengelye közötti távolság.
• Az r és az a az átkötések íveinek sugara és szöge.

Minden átkötés egy ív, egy rövid egyenes és egy visszaív. Ez az egyenes nincs a könyvtárban, mert a vágánytávolság meghatározza: mid = (spacing − 2r(1 − cos a)) / sin a. A Kato 20-210-nél ez 11,6 mm. Az átkötések az elem közepén vannak.

A 0. és az 1. csatlakozás az első vágányon van, a 2. és a 3. a másodikon.

Ütközőbak (B)

• Az l a vágánydarab hossza.
• A bpos az, hogy maga az ütközőbak hol áll ezen a vágányon, a 0. ponttól mérve. bpos nélkül a közepén áll.

Az ütközőbaknak csak egy csatlakozása van, a 0. A másik végén semmi sem csatlakozik.

Fordítókorong (T)

• Az l a híd hossza, a forgó részé.
• Az l2 a gödör átmérője.
• Az a két csatlakozási pozíció közötti szög. 15°-nál körben 24 van belőlük.
• A connect megmondja, mely pozíciókban csatlakozik valóban vágány, pontosvesszővel elválasztott listaként, és az első pozíció az 1. Üres jelentése: minden pozíció.

Az 1. pozíció az origón van, így a fordítókorong úgy csatlakozik, mint bármely más elem. A csatlakozások a connect pozícióin sorban számozódnak: a Märklin 7186-on a 23. pozíció a 13. csatlakozás.

Flexibilis sín (F)

• Az l az elem hossza, ahogy megveszed.

A flexibilis sínnek nincs saját formája. A könyvtár csak a hosszt adja meg; a formát magad hozod létre a szerkesztőben, a vég és két vezérlőpont húzásával. Ezek a projekteddel együtt mentődnek. A 0. csatlakozás az elején, az 1. a végén van. Hogy hogyan hajlítsd, az a flexibilis sín alatt olvasható.